Az MRK-ról
A Magyar Rektori Konferencia (MRK) jogállása, szervezete, hatáskörei
1) Az MRK és Titkársága, szervezeti keretek
A teljes magyar felsőoktatási intézményrendszer képviseletét az intézményvezetőkből álló testület, a Magyar Rektori Konferencia látja el. A konferencia működésének feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják.
A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult testület, amely a felsőoktatás rendszerének működésével kapcsolatos bármilyen kérdésben véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet a döntéshozó, illetve a döntés előkészítője részére.
A Magyar Rektori Konferencia – alapszabályában – meghatározta működésének rendjét, megválasztotta tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat. Az MRK alapszabály négyszintű szervezeti rendet hozott létre:
- Plénum (tagja a 69 rektor)
- Tagozat (egyetemi és főiskolai)
- Bizottság (jelenleg 18 bizottság, ebből 11 szakterületi, 7 funkcionális jellegű bizottság)
- Elnökség (10 tagú: Elnök, Társelnök, Egyetemi tagozati elnök, Főiskolai tagozati elnök, Állami egyetemek képviselője, Állami főiskolák képviselője, Egyházi egyetemek képviselője, Magán Főiskolák képviselője, Egyházi Főiskolák képviselője, Művészképzési Intézmények képviselője)
Az MRK munkáját az MRK Titkársága segíti.
2) Az MRK feladata a hatékony, egycsatornás bel- és külföldi érdekképviselet biztosítása a magyar felsőoktatási intézmények részére. A felsőoktatási törvény és más jogszabályok meghatározzák a felsőoktatási érdekképviselet eszközeit. Ezek direkt és indirekt kategóriába sorolhatók
2.1. Direkt eszközök:
Az érdekképviselet legerősebb eszköze az, hogy az MRK a legfontosabb felsőoktatási szabályozási tárgykörökben egyetértési jogot gyakorol. Az egyetértési jogot a plénum gyakorolja
- a képzés szerkezetét,
- a kreditrendszerű képzés általános szabályait,
- a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait,
- a többciklusú képzés rendjét,
- a képesítési keretet,
- a képzés indításának eljárását érintő kérdésekben.
A Nemzeti Erőforrás Minisztérium hatáskörébe tartozó szabályozási tárgykörökben: – az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit, – a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit érintő kérdésekben az egyetértési jogot az Elnökség gyakorolja. Más szabályozási tárgykörökben az MRK véleményezési, javaslattételi lehetőségeket kap.
2.2. Indirekt eszközök:
Az érdekképviselet indirekt eszköze, amikor az MRK delegáltjai vesznek részt más szerv, szervezet munkájában. A felsőoktatási törvény felhatalmazást ad arra, hogy a felsőoktatás meghatározó szervezeteibe az MRK tagokat delegáljon, illetve hogy a legfontosabb felsőoktatási szervezetek munkájában tanácskozási joggal részt vegyen.
Más jogszabályok a tudományos, a kutatási, a munkaerőpiaci szervezetekben biztosítanak az MRK számára részvételi, érdekképviseleti lehetőséget.
3) Az MRK nemzetközi színtéren is képviseli a magyarországi felsőoktatási intézményeket, így az UNESCO által fenntartott International Association of Universities (IAU), valamint a European University Association (EUA) szervezetek teljes jogú tagjaként szavazati joggal rendelkező résztvevőket delegálhat az ülésekre.
Az MRK kapcsolatot tart fenn az európai nemzeti rektori konferenciákkal, oktatási minisztériumokkal.
