Magyar Rektori Konferencia

Alapszabály

Magyar Rektori Konferencia

 

Köztestületi Alapszabály

 

A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult, az állami feladatok ellátásában közreműködő, független, konzultatív jogi személyiséggel rendelkező köztestület.

 

I.

 

Elnevezése:                 Magyar Rektori Konferencia

Székhelye:                  1068 Budapest, Benczúr utca 43.

Alapítási év:               2006.

 

Elnöke:                       Dr. Mezey Barna rektor

 

Társelnöke:     Sándorné Dr. Kriszt Éva rektor

 

Tiszteletbeli elnöke:    Dr. Bódis József rektor

 

A Magyar Rektori Konferencia – közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül – közhasznú szervezet.

 

A Magyar Rektori Konferencia a 2011. évi CLXXV. törvény 75. § (5) bekezdése alapján 2014. május 31. napjáig továbbra is igénybe veszi az általa korábban már megszerzett, valamint a jogszabályok által számára biztosított kedvezményeket, így különösképpen a kiemelkedő közhasznúságból fakadó jogosultságokat.

 

 

II. A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA CÉLJA

 

A Magyar Rektori Konferencia közhasznú (egyben cél szerinti-) tevékenysége keretében a felsőoktatási intézmények képviseletét és érdekvédelmét látja el, a Nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvényben illetve az egyéb vonatkozó jogszabályokban részletezett közfeladatoknak megfelelően.

 

Annak érdekében, hogy ezen feladatának és alapcéljának eleget tudjon tenni, a felsőoktatási intézmények vezetői kapcsolattartásának érdekében rendszeres fórumot biztosít, ahol lehetőség nyílik a vélemények kicserélésére, és a jogszabályok által meghatározott körben döntések, határozatok meghozatalára.

Az MRK közhasznú szolgáltatásaiból tagjain kívül más is részesülhet.

 

A Köztestület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap, továbbá országgyűlési és önkormányzati képviselőjelöltet nem állít, és nem támogat.

A Köztestület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási, befektetési tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet a Köztestület fő tevékenysége.

A Köztestület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez.

 

Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a közhasznú tevékenységekre használja fel.

A Köztestület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint a köztestületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

Az MRK tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a honlapján, illetve a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően nyilvánosságra hozza.

Az MRK mindenben eleget tesz az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 30. szakaszának, amely szerint „A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.” [Civil tv. 30.§]

 

 

III. A MAGYAR REKTORI KONFERENCIA TAGSÁGA

 

Tagsági viszony keletkezése:

A Magyar Rektori Konferencia tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai, akik megbízatásukat addig látják el, amíg a felsőoktatási intézményük élén a rektori tisztséget viselik.

Döntéseikben kötelesek a lehető legjobb tudásuk szerint a magyar felsőoktatás és a felsőoktatási intézmények érdekében tevékenykedni.

A tagsági jogviszony keletkezéséhez – törvény alapján – semmiféle elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

 

Tagsági viszony megszűnése

A tagság megszűnik:

- a tag halálával

- a tag rektori tisztségének megszűnésével

 

A tag rektori tisztségének megszűnésével együtt, a Magyar Rektori Konferenciában való tagsága, és itt viselt tisztsége megszűnik.

Ebben az esetben a felsőoktatási intézmény új rektora foglalja el a Magyar Rektori Konferenciában elődjének a helyét. Új rektor tisztségviselővé azonban csak választás útján válhat.

Amennyiben a tiszteletbeli elnök rektori tisztsége megszűnik, úgy a Magyar Rektori Konferencia tiszteletbeli tagja marad, és betölti a tiszteletbeli elnöki tisztséget.

 

A tagság megszűnéséhez jognyilatkozat nem szükséges.

 

 

A tagok jogai és kötelezettségei

 

A köztestület tagjait – ha a jelen Alapszabály másképpen nem rendelkezik – egyenlő jogok illetik meg, jogaikat a tagok személyes tevékenység útján gyakorolják.

A Magyar Rektori Konferencia tagjainak jogai:

-          részt vehetnek a Plénum ülésén s ott tanácskozási és szavazati joggal rendelkeznek;

-          véleményt nyilváníthatnak, észrevételt- illetve javaslatot tehetnek a köztestületet érintő valamennyi kérdésben;

-          a köztestület bármely tisztségére választhatók;

-          a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőitől tájékoztatást kaphatnak.

 

A Magyar Rektori Konferencia tagjainak kötelezettségei:

-          a tagok kötelesek betartani az alapszabályban foglaltakat, és a plenáris ülés valamint a vezetőség rájuk vonatkozó határozatait;

-          kötelesek teljesíteni a Magyar Rektori Konferencia tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni a Magyar Rektori Konferencia célkitűzéseinek megvalósítását;

-          a köztestület tevékenységét személyes közreműködésükkel támogatják.

 

Összeférhetetlenségi szabályok

 

Az MRK vezető tisztségviselője nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja.

Az MRK elnöke, társelnöke, tiszteletbeli elnöke, elnökségi tagja, főtitkára nem lehet tagja az MRK Felügyelő Bizottságának.

Az MRK az egyesülési jogról, a közhasznúsági jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben foglalt összeférhetetlenségi szabályokra figyelemmel (különös tekintettel annak 38.§ és 39.§ bekezdéseiben foglalt rendelkezésekre), azokat betartva látja el tevékenységét.

 

 

IV. SZERVEZETI EGYSÉGEK

 

A Magyar Rektori Konferencia szervei a plenáris ülés, az elnökség, az elnök, a társelnök, a tiszteletbeli elnök, a tagozatok, a bizottságok és a titkárság.

 

A plenáris ülés

3. § (1) A plénum a Magyar Rektori Konferencia legfelsőbb, képviseleti szerve. Tagjai a magyar felsőoktatási intézmények rektorai.

(2) A plenáris ülést évente legalább két alkalommal össze kell hívni. A plénumot az elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább nyolc nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. A Plénum összehívása kötelező, ha azt a szavazatok legalább 1/3-át képviselő arányban a tagok kérik. Ebben az esetben a Plénum összehívására vonatkozó javaslatot elektronikusan, vagy faxon az MRK Titkárságára kell eljuttatni.

(3) A plenáris ülésen tanácskozási joggal részt vehet a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a Doktoranduszok Országos Szövetségének, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének egy-egy képviselője, valamint a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság és a Felsőoktatási Tervezési Testület elnöke.

(4) A plénum ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

 

4.§ (1) A plenáris ülés

a) elfogadja, módosítja a Magyar Rektori Konferencia Alapszabályát, illetve Szervezeti és Működési Szabályzatát,

b) megválasztja a Magyar Rektori Konferencia elnökét és társelnökét,

c) tagokat delegál a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba [Nftv. 71. § (1) bek.], a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottságába [19/2012. (II. 22.) Korm.rend. 29. § (1)], valamint a Felsőoktatási Tervezési Testületbe [19/2012. (II. 22.) Kr. 15. §],

d) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia költségvetését, meghatározza az intézményi tagdíjak mértékét,

e) felügyeletet gyakorol a Magyar Rektori Konferencia szervei felett,

f) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves munkatervét, elfogadja az éves költségvetést

g) beszámoltatja az elnököt és az elnökséget,

h) a Rektori Konferencia megszüntetésének, feloszlatásának és egyesülésének kimondása a plenáris ülés kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ezen határozat meghozatalához az összes tag ²/₃-nak szavazata szükséges.

i) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály vagy a jelen Alapszabály a plénum hatáskörébe utal

j) jóváhagyja a Magyar Rektori Konferencia éves beszámolóját és közhasznúsági jelentését

 

5. § (1) A plénum tagjait a jelen alapszabály 1. mellékletében felsorolt szavazati arányok alapján illeti meg a szavazati jog. Amennyiben a rektor képviseletében más személy vesz részt a plénumon, úgy a képviselő csak tanácskozási joggal rendelkezik, szavazatival nem.

(2) A plénum határozatképes, ha a szavazatok összesen több mint felével rendelkező tagok jelen vannak.

(3) A plénum a határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén újabb szavazásra kell bocsátani a kérdést.

(4) Amennyiben az összehívott plenáris ülésen nem jelenik meg a szavazatoknak legalább a felével rendelkező tagság – és így a plénum nem határozatképes, – az elnök az ülést elnapolja, és azonos napirendi pontokkal – legkésőbb 15 napon belüli időpontra – új határidőt tűz ki a plenáris ülés megtartására. Erről a tényről a tagokat már a meghívóban tájékoztatni kell. A megismételt plenáris ülés a megjelentek számától és az általuk képviselt szavazati aránytól függetlenül határozatképes.

A megismételt plenáris ülést az eredeti közgyűlés megkezdésétől számított 1 (egy) órán belül nem lehet összehívni.

A plenáris ülés döntéseiről az érintetteket a Titkárság írásban tájékoztatja 15 napon belül, a döntéseket az MRK honlapján kell nyilvánosságra hozni.

 

A plénum döntéseiről a Titkárság olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, (ha lehetséges személye).

A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet, a szervezet székhelyén előre egyeztetett időpontban.

(5) Az elnök – szükség esetén – elrendelheti, hogy a Plénum egyes kérdésekben elektronikus, illetve telefax útján döntsön. Ebben az esetben a szavazatokat az MRK Titkárságára kell eljuttatni elektronikusan, vagy faxon. A 4.§ (1) bekezdés (a)-(h), valamint a (j) pontja szerinti ügyekben a Plénum összehívása kötelező, elektronikus, illetve fax útján történő szavazás nem tartható.

 

Az elnök

6. § (1) A Magyar Rektori Konferenciát az elnök képviseli.

(2) Az elnök mindazokat a jogokat gyakorolja, amelyeket a jelen szabályzat nem utal a plénum, illetve az elnökség hatáskörébe. Így különösen:

a) Javaslatot tesz a főtitkár kinevezésére és felmentésére, irányítja a főtitkár munkáját, gyakorolja a munkáltatói jogokat.

b) A Magyar Rektori Konferencia nevében:

ba) kiadmányozási,

bb) utalványozási,

bc) munkáltatói, valamint

bd) képviseleti jogokat gyakorol.

c) Összehívja az elnökség üléseit.

(3) Az elnököt a társelnök, illetve a tiszteletbeli elnök helyettesíti.

(4) Az elnöki, a társelnöki, illetve a tiszteletbeli elnöki megbízás két évre szól. Az elnöki tisztséget egyetemi, a társelnöki tisztséget főiskolai rektor tölti be. Az elnök és a társelnök újraválasztható, tisztségüket összesen négy évig tölthetik be. Az elnök megbízatásának megszűnése után – amennyiben újraválasztására nem kerül sor, vagy nem újraválasztható – két évig a tiszteletbeli elnöki tisztséget tölti be.

Az elnök és a társelnök megválasztását a hivatalban lévő elnök és társelnök mandátuma lejárta előtt legalább 90 nappal meg kell tartani.

 

Az elnökség

7. § (1) A Magyar Rektori Konferencia elnöksége – az elnökön, a társelnökön és a tiszteletbeli elnökön kívül – további nyolc tagból áll, amelynek négy tagját az egyetemi, négy tagját a főiskolai rektorok közül a tagozatok delegálják. Amennyiben a művészeti felsőoktatási intézmények képviseletét ellátó rektor főiskolai rektor, úgy a főiskolai tagozat további egy főt delegálhat az elnökségbe.[1]

(2) Az elnökség munkáját az elnök irányítja. Működésére a plénumra meghatározottak az irányadók az alábbiak szerint:

a) évente legalább hatszor ülésezik,

b) határozatképes, ha legalább hat tagja jelen van,

c) minden tagnak egy szavazata van, azzal az eltéréssel, hogy a tiszteletbeli elnök szavazati joggal nem, csak tanácskozási joggal rendelkezik,

d) döntéseit egyszerű többséggel hozza.

(3) Az elnökség:

a) jóváhagyja az 5 millió Ft-nál nagyobb elnöki kötelezettségvállalásokat,

b) összehangolja a tagozatok és a bizottságok munkáját,

c) üléseire a bizottságok képviselőit szükség szerint meghívja,

d) képviselőt delegál a Hallgatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája, és a Doktoranduszok Országos Szövetsége, Magyar Akkreditációs Bizottság, valamint a Felsőoktatási Tervezési Testület üléseire, valamint kijelöli a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában résztvevő személyt,

e) jóváhagyja a főtitkár kinevezését, illetve javadalmazását,

f) meghatározza a tagdíjfizetés rendjét és időpontját.

(4) Az elnökség minden olyan ügyben eljárhat, amit az Alapszabály, vagy a plénum nem utal más szerv hatáskörébe.

(5) Az elnökség tagjainak megbízatása két évre szól, mely tisztségre tetszőleges alkalommal megválaszthatók.

 

A tagozatok

8. § (1) A Magyar Rektori Konferencián belül egyetemi és főiskolai tagozat működik.

(2) A tagozatot az elnök vezeti.

(3) A tagozatok az elnökségbe három-három főt, valamint a tagozatok elnökeit delegálják. Amennyiben a művészeti felsőoktatási intézmények képviseletét ellátó rektor főiskolai rektor, úgy a főiskolai tagozat további egy főt delegálhat az elnökségbe.[2]

(4) A tagozat maga állapítja meg a működési rendjét és választja meg az elnökét.

(5) A plénumra megállapított szabályokat (határozatképesség, határozathozatal) a tagozatokra értelemszerűen kell alkalmazni.

(6) Szakmai kérdésekben a tagozat köteles kikérni az illetékes bizottságok véleményét.

(7) A tagozati elnök megbízatása két évre szól.

 

A Bizottságok

9. § (1) A Magyar Rektori Konferencián belül bizottságok működhetnek az egyes szakterületekhez tartozó (pl. agrár, orvos- és egészségtudományi, művészeti, pedagógus­képző) felsőoktatási intézmények rektoraiból, illetve azok képviselőiből.

(2) Bizottságot más elvek alapján is létre lehet hozni.

(3) A bizottság maga állapítja meg a működési rendjét és választja meg az elnökét.

(4) Szakmai kérdésekben az elnök köteles kikérni az illetékes bizottság véleményét.

(5) A bizottságokat a Plénum hozza létre.

(6) A bizottságok munkájukról rendszeresen tájékoztatják az Elnökséget a Titkárság útján.

 

A Titkárság

10. § (1) A Magyar Rektori Konferencia ügyeinek intézésével kapcsolatos feladatokat a Titkárság látja el.

(2.) A titkárság működési rendjét az elnökség hagyja jóvá.

(3) A titkárságot a Főtitkár vezeti.

 

A Felügyelő Bizottság

 

A Felügyelő Bizottság a 2011. évi CLXXV. törvény 41.§-a szerint ellenőrzi az MRK működését és gazdálkodását.

Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A Felügyelő Bizottság tagja a Plénum ülésén tanácskozási joggal részt vehet.

A Felügyelő Bizottság három tagból áll, elnökét tagjai közül maga választja meg. Tagjait a Plénum választja kétévi időtartamra. A Felügyelő Bizottság évente legalább két alkalommal ülésezik. A Felügyelő Bizottság működésére egyébként az Elnökség működésére vonatkozó szabályok irányadók, azzal, hogy a Felügyelő Bizottságnak lehetősége van arra, hogy az ügyrendjét a törvényi és az alapszabályi keretek között maga állapítsa meg.

 

V. A Magyar Rektori Konferencia vagyona

 

A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján azon felsőoktatási intézmények biztosítják – a jelen Alapszabály 2. melléklete szerint megállapított mértékben –, amelyeknek a vezetői a Magyar Rektori Konferencia Tagjai.

A Magyar Rektori Konferencia bankszámlája feletti rendelkezéshez az Elnök (akit akadályoztatása illetve távolléte esetén a Társelnök helyettesít) aláírása szükséges.

 

A Magyar Rektori Konferencia pénzügyi, gazdálkodási, számviteli feladatait, illetve gazdasági adminisztrációját a Főtitkár irányításával a Magyar Rektori Konferencia Titkársága látja el.

 

A Magyar Rektori Konferencia gazdálkodásának alapja

- a tagok által vezetett intézmények által biztosított forrás,

- pályázati úton elnyert támogatás,

- más költségvetési támogatás,

- adományok

- egyéb bevételek

 

Abban az esetben, ha valamely tag által vezetett intézménynek tartozása áll fenn a Magyar Rektori Konferencia irányában, és a tartozást kétszeri felszólítás ellenére sem rendezi, úgy a hátralékos intézet képviselője (rektora) a Magyar Rektori Konferenciában a tartozása fennállása alatt tagsági jogosultságait nem gyakorolhatja.

 

A Magyar Rektori Konferencia tartozásaiért saját vagyonával köteles helytállni, a tagok ellenben ezekért nem felelősek.

 

 

VI. A Magyar Rektori Konferencia megszűnése

 

A Magyar Rektori Konferencia megszűnik, ha az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. A Magyar Rektori Konferencia a Bíróság ezt kimondó jogerős végzésével szűnik meg.

 

 

 

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

A Magyar Rektori Konferencia megalakulásáról, működésének, szolgáltatásai igénybevétele módjának, beszámolói közlésének nyilvánosságáról az Elnökség – a Titkárság útján – gondoskodik, az erre vonatkozó szabályoknak és információknak a Magyar Rektori Konferencia székhelyén, mindenki által hozzáférhető helyiségében történő kifüggesztésével, valamint a Magyar Rektori Konferencia honlapján történő nyilvánosságra hozatallal.

 

A jelen alapszabályban nem rendezett kérdésekben a mindenkori Polgári Törvénykönyv köztestületekre vonatkozó rendelkezéseit, valamint az 2011. évi CLXXV. törvény előírásait kell alkalmazni.

 

 

Budapest, 2012. szeptember 1.

 

 

 

Dr. Mezey Barna

a Magyar Rektori Konferencia elnöke