A Magyar Rektori Konferencia (MRK) és a Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) közös nyilatkozata a magyar felsőoktatásról és a felsőoktatási intézmények innovációs és kutatás-fejlesztési tevékenységéről, valamint ipari kapcsolatairól
Az MRK és a HEBC egyetért abban, hogy a magyar oktatás és ezen belül is a felsőoktatás fejlesztése döntő fontosságú Magyarország számára. Egész Európa és Magyarország versenyképességét meghatározza a felsőoktatási rendszerek által képzett humán erőforrás minősége és mennyisége. Annak érdekében, hogy Magyarország felkészülten álljon az elkövetkező évek kihívásai elé és a versenyképes munkaerő az egyik legfontosabb erőssége maradjon az országnak, –hosszú távú országstratégiába illeszkedő irányelvek mentén– nem csökkenteni, hanem növelni szükséges az oktatásra és kutatás-fejlesztésre fordított támogatásokat.
A tudás-intenzív ipari fejlesztések nem képzelhetők el megfelelő szakembergárda nélkül. A műszaki és a természettudományos területen fokozott erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a magyar gazdaság fejlődéséhez szükséges humán erőforrás rendelkezésre álljon. Ahhoz, hogy a munkavállalók lépést tudjanak tartani a változó világgal, piacképes tárgyi tudásra, képességekre és készségekre van szükség, elsősorban kommunikációs készségre és idegen nyelvek ismeretére.
Az oktatás és a kutatás-fejlesztés befektetés a jövőbe, amely hatékony felhasználás esetén bizonyosan megtérül. Az MRK és a HEBC ezért olyan kormányzati intézkedéseket szorgalmaz, amelyek prioritásként kezelik az oktatás, ezen belül is a minőségi felsőoktatás ügyét, valamint a kutatás-fejlesztést, és fontosságuknak megfelelő állami szerepvállalással, pénzügyi támogatásokkal segíti fejlődésüket.
Az MRK és a HEBC véleménye szerint a cél a vállalatok ösztönzése lenne, hogy növeljék saját K+F tevékenységüket, illetve ilyen irányú megrendeléseket adjanak kutató szervezeteknek. Megállapítható, hogy az innovációs járulék levonhatóvá tétele ösztönözte a vállalati K+F kiadások növekedését (míg 2004-ben a teljes hazai K+F ráfordítás 40%-a származott az üzleti szektorból, ma már ez az arány közel 50%). A leírható hányad terhére a vállalatok jelentős K+F megbízásokkal keresték meg az egyetemeket és az MTA kutatóintézeteit, amely lényegesen javította a kutatói szféra ipari beágyazódását.
Ezért az MRK és az HEBC olyan rendszerek kidolgozását és végrehajtását javasolja, amely a szakképzés, a K+F és az innovációs tevékenység erősítését szolgálja és ösztönzi a felsőoktatási intézmények, az iparvállalatok és a helyi cégek (kis- és közepes vállalatokat is beleértve) együttműködését.
Pécsi Tudományegyetem, 2011. december 2.
